2023. január 26.
A Fővárosi Törvényszék (mint elsőfokú bíróság) valamint a Kúria a Magyar Posta Biztosító Zrt. által lakásbiztosítási szerződés megkötésére irányuló fogyasztói szerződésben 2018. május 23-tól alkalmazott „PostaÉdesOtthon lakásbiztosítás Általános biztosítási szerződési feltételek” elnevezésű biztosítási feltételek tekintetében az alábbi közlemények közzétételére kötelezte Társaságunkat:
A Fővárosi Törvényszék 30.G.40.40.428/2021/7. sz. ítélete szerint:
„KÖZLEMÉNY
A Fővárosi Törvényszék 2021. április 22-én kelt ítéletével megállapította, hogy a Magyar Posta Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2018. május 23-tól alkalmazott „Posta ÉdesOtthon lakásbiztosítás Általános biztosítási szerződési feltételek” (ÁBSzF) elnevezésű biztosítási feltételeket alkalmazó alábbi szerződéses feltételek tisztességtelenek, így az annak alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelenek azzal, hogy az érvénytelenség megállapítása a feltételek 2018. október 24-én történt megtámadásig már teljesített szerződéseket nem érinti:
I.6.4. pont első mondata:
A Szerződő/Biztosított halálával a szerződés nem szűnik meg.
I.11.14.b) pontjának első mondata és azt követő felsorolás második, harmadik és hatodik pontja:
Baleseti halál, háztartási vagy közlekedési baleseti eredetű halál esetén az a) pontban felsoroltakon túl a biztosító az alábbi okmányok benyújtását is kéri:
…
- boncolási jegyzőkönyv,
- az elhunytat utolsóként kezelő orvostól származó részletes orvosi bizonyítvány, vagy - ha
ilyen kezelésre nem került sor - más olyan orvosi, vagy hatósági bizonyítvány, mely
tartalmazza a halál okát, valamint a Biztosított halálát okozó betegség kezdetének
időpontját és lefolyását, illetőleg a halál körülményeit,
...
- háziorvosi igazolás, mely tartalmazza a halált okozó betegségek diagnosztizálásának
pontos időpontját.
A Fővárosi Törvényszék ítéletének indokolásában megállapította, hogy az ÁBSzF I.6.4. pontjának első mondata azért tisztességtelen és érvénytelen, mert a szerződést a szerződő/biztosított halálát követően az új tulajdonos biztosított vagyontárgyon más jogcím alapján korábban fennálló birtokosi minőségének fennállásától függetlenül fenntartja, ezáltal a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:454. § (3) bekezdésében meghatározott előírástól eltérően, indokolatlanul a fogyasztó hátrányára határozza meg az új tulajdonos szerződésbe történő belépésének esetkörét. Az ÁBSzF I.11.14.b) pontjának első mondata és azt követő felsorolás második, harmadik és hatodik pontja azért tisztességtelen és érvénytelen, mert a halottvizsgálati bizonyítvány halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. Rendelet 1. mellékletében meghatározott tartalmához képest részletezőbb, a fogyasztóra nézve indokolatlan többletkötelezettséget eredményező okiratbenyújtást ír elő.”
A Kúria Gfv.VI.30.043/2022/4. sz. ítélete szerint egyúttal:
„Közlemény
A Kúria a 2022. november 8-án meghozott Gfv.VI.30.043/2022/4. számú ítéletével megállapította, hogy a Magyar Posta Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság alperes által lakásbiztosítási szerződés megkötésére irányuló fogyasztói szerződésben 2018. május 23-tól alkalmazott „PostaÉdesOtthon lakásbiztosítás Általános biztosítási szerződési feltételek” elnevezésű biztosítási feltételeket alkalmazó alábbi szerződéses feltételei tisztességtelenek, így az annak alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelenek, azzal, hogy az érvénytelenség megállapítása a megtámadásig, 2018. október 24-ig már teljesített szerződéseket nem érinti:
- I. 11.11. pont második bekezdésének harmadik és negyedik mondata: A rendőrség a nyomozás befejezése után nyomozást megszüntető, felfüggesztő határozatot ad ki, vagy az ügyet vádemelési javaslattal (indítvánnyal) átteszi az ügyészséghez. A kapott értesítés, okirat egy példányát el kell juttatnia a biztosítóhoz.
A kárbejelentéshez, a biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez szükséges dokumentumokról rendelkező
- I. 11.12. pont harmadik és negyedik mondata: Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról a szolgáltatásra jogosult köteles a biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.
A fenti kikötések azért tisztességtelenek, mert ezen okiratok nem szükségesek a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához, ezért abban az esetben is indokolatlan többletkötelezettséget rónak a fogyasztóra, ha azok benyújtásától a biztosító nem teszi függővé a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét.
A biztosítási szerződés teljesítését igénylő személy által a biztosító szolgáltatásának teljesítése érdekében a felmerült károk és költségek igazolása céljából becsatolandó dokumentumokról rendelkező
- I. 11.13. pont első mondatát követő felsorolás második bekezdésének a következő rendelkezései: …továbbá besurranásos lopáskárnál, valamint sírkő rongálása, jogtalan eltulajdonítása esetén, továbbá kerti kapumozgató, valamint a kerti kapumozgatóhoz tartozó távirányító ellopása esetén, továbbá a közös vagy saját tárolóból való eltulajdonítás kár esetén, továbbá kerékpár eltulajdonítása esetén, továbbá a poggyászbiztosítás esetén…
A kikötés fenti rendelkezései azért tisztességtelenek, mert a megjelölt biztosítási eseményeknél kötelezővé teszi a feljelentés másolatának benyújtását a biztosító szolgáltatásának teljesítése érdekében attól függetlenül, hogy az tartalmazza-e a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges adatokat, ezzel indokolatlanul bontja meg a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek egyensúlyát a fogyasztó hátrányára.”